„A vers néma. Adj neki hangot! A vers a könyvben halott. Keltsd életre" -fogalmazta meg Kosztolányi. S bár a költő a folytatásban arról ír, hogy a szóval, a szavalattal a vers életre kel "papírsírjából", a költészet hetén minden nap más-más módon keltettük életre a verseket.
A folyosókat színes posztok lepték el, melyek klasszikus és kortárs költők sorait jelenítették meg. A színes rajzok, a figyelemfelkeltő formák szinte megszólítottak: "Állj meg, és olvass el!"
A játékosabb kedvű versfaragók egy kreatív délutánon a versírás örömét is megélhették. Új versek, új gondolatok születtek ihletet merítve költőink soraiból.
Aki versírásra nem adja a fejét, de szereti azokat olvasni, az is megtalálta a neki megfelelő programot. Kedd délután azokat a gyerekeket vártuk a könyvtárba, akik kedvenc versüket vagy verseiket készek voltak másokkal megosztani.
Persze a játék és a zene sem maradhatott el. Csütörtök délelőtt az aulát versekhez kapcsolódó rejtvények lepték el. Egy kis kutatómunka vagy figyelem segítségével könnyen ki lehetett deríteni a megoldásokat. A hét utolsó napján pedig megzenésítve hallgattuk József Attila, Radnóti Miklós, Petőfi Sándor, Weöres Sándor sorait.
Így emlékeztünk József Attila születésére, ünnepelve a költészet napját, nyelvünket, irodalmunkat.
Amikor a tanulás játék, a játék pedig komoly teljesítmény
