A márciusi boldogságórán az élet örömeiről és azok észrevételéről beszélgettünk.
Megkerestük és megfigyeltük a hétköznapokban rejlő apró örömforrásokat, amelyek hozzájárulnak mindennapi boldogságunkhoz. Megállapítottuk, hogy mindenben találhatunk valami kis örömet, ezáltal nyitottabbá válhatunk a világ felé.
Az önszeretet fontosságáról is beszélgettünk. Ráhangolódásként az „Ölelés ereje” játékot játszottuk, amelyet egy nagy, közös ölelés követett. Csomagolópapírra körberajzoltunk egy-egy gyermeket, majd köré ülve megneveztük azt a testrészünket vagy tulajdonságunkat, amit különösen szeretünk magunkban.
Így születtek meg a következő mondatok:
- Szeretem a lelkemet, mert különleges vagyok.
- Szeretem a szívemet, mert megbocsátó vagyok.
- Szeretem a lábamat, mert azzal mindenre képes vagyok.
- Szeretem a fülemet, mert azzal meghallom a dicsérő szavakat.
A foglalkozást „Szeretetkörrel” zártuk, ahol mindenki megfogalmazta, mit szeret a legjobban önmagában és a mellette ülőben.
 |
 |
 |
